Vendégcikk: Budika és kirakat-katolicizmus

Budika gyakran hangoztatja, hogy ő mekkora nagy katolikus. Nos, az egyéni életvitelének morális problémáit oldalunkon alaposan kiveséztük már, de erre akár ő is jogosan mondhatná, hogy bűnös ember, rászorul az Anyaszentegyház szentségeire, hogy üdvözüljön, éppen ezért még lehet felette pálcát törni.

Jelezzük olvasóinknak, hogy a katolikus számára létezik egy olyan kötelező előírás, amit még a IV. Lateráni Zsinat írt elő egyetemesen 1215-ben, miszerint az tekinthető gyakorló, élő hittel rendelkező római katolikus kereszténynek, aki az Anyaszentegyház öt parancsolatát betartja. Nem dicsekedhet ezzel a jelzővel az, aki ezeket elhanyagolja. (Itt most nem a belsőről való végső ítélkezésről van szó, ami egyedül az Istennek van fenntartva a római katolicizmus szerint.) Krisztus azt mondotta az evangélium szerint, hogy aki az Egyházra nem hallgat, legyen nektek, mint pogány és bűnös.

Hogyan is hangzik az Anyaszentegyház első parancsolta?

„Vasárnap és parancsolt ünnepnapon tartózkodj a szolgai munkától, és szentmisét becsületesen hallgass!”

Ez utóbbi a fontos számunkra, hisz Budika azt is hangoztatja, hogy ő mekkora hagyományhű (tradicionalista) katolikus. Nos, Budapesten – Budika lakhelyén – két lehetőség van a szentmise-hallgatási kötelezettséget teljesíteni:

1.) A pest-belvárosi Szent Mihály templomban, ami a Premontrei Rend kezelésében van.

2.) A zuglói Thököly úton található Patrona Hungariae kápolnában, ami a Szent X. Piusz Papi Testvérület kezelésében van.

Megkérdeztünk többeket oknyomozásunk során, akik az egyik, vagy a másik helyre rendszeresen járnak, hogy látták e Budika feltűnő alakját a szentmiséken… Egyhangú válasza a körülbelül két tucat személyt érintő megkeresésünknek az volt, hogy nem látták sem rendszeresen, sem alkalmanként (pl. havonta egyszer) Boratot a szentmiséken.

Két ellenvetést tehet(ne) Budika, de ezek könnyen szétlőhetők:

1.) „Máshova járok szentmisére, ahol nem tradi mise van.”

Jelezzük a római katolicizmusban, és azon belül is a tradicionalista scene sajátosságaiban nem jártas olvasóinknak, hogy nincs olyan gyakorló „tradi” római katolikus, aki, ha egy lehetősége is van rá, nem a tradi misére (trienti, a II. Vatikáni Zsinat előtti alak szerint bemutatott szentmise) menne el, hisz saját identitásának ez meghatározó eleme. Vagyis Budika nem hivatkozhat arra, hogy ő máshova jár, ahol az 1970 utáni reformliturgiát (Novus Ordo Missae / NOM) végzik… Vagyis, ha állítása igaz, akkor ő nem egy radtrad, nem egy „réákcziós pápista”, ahogy bohóckodva ezt bemutatja magáról, csupán egy kirakatember, aki ezt a brandet is kiaggasztja kókadozó bajuszára…

2.) „Hétvégén mindig dolgozom vadgazdamérnöki hivatásomnak megfelelő állásban.”

Ellenvethetné ugyan Budika, hogy ő a hétvégén vadgazdálkodik (még jó, hogy nem bérmálkozik) rendszeresen, és ezért ezeken nem tud részt venni. Azonban ez bizonyíthatóan nincs így minden egyes hétvégén. Vagyis legalább alkalmanként, kb. havonta egyszer látni kéne őt e szentmisék környékén…

Konklúzió

Mindez ismét bizonyította, hogy Budika egy liberális, posztmodern jelenség, aki külső szerepeket transzvesztitaként magára aggat, amihez semmiféle belső tartás és tartalom nem kapcsolódik